Bóbics Antal zalaegerszegi vállalkozó

Egy kis műhelyből a világszínvonalig
Bóbics Antal (49 éves) vállalkozó, az egerszegi Anton Kft. tulajdonosa szerszámkészítő szakmunkásként, a korábbi Tungsramból kiválva önállósodott, majd '92-ben megalapította jelenlegi cégét. A családi ház udvarából induló, nyolc fős vállalkozás a megyeszékhely egyik legdinamikusabban fejlődő, 200 főt foglalkoztató világszínvonalú üzemévé vált, 2,6 milliárd forint árbevétellel. A szerszámkészítés mellett, azt kiegészítve műanyag fröccsöntő termelést folytató cég vezetője további fejlesztéseket tervez. Eddigi munkáját, gazdaságfejlesztő tevékenységét a Zala Megyei Kereskedelmi és Iparkamara Zala Megye Gazdaságáért-díjjal ismerte el idén.

Amikor arról kérdeztük, mi indította el az önálló vállalkozásban, így emlékezik:

A döntő momentum az volt számomra, hogy akkoriban, az előző munkahelyemen, a Tungsramnál átmenetileg leálltak a szerszámfejlesztésekkel, amiben addig dolgoztam. Hozzászoktam az önállósághoz. Megkaptam egy fejlesztési projektet, amit határidőre, teljes felelősséggel meg kellett oldanom. Mivel megszűnt, amit csinálni szerettem, nem láttam perspektívát és kiléptem.

Önálló présszerszámgyártó cége sikeréhez rengeteg munkára volt szükség, de emellett a szerencse is kellett.

Először is meg kellett győzni a vevőt, igenis képesek vagyunk arra, hogy előállítsuk neki, amire szüksége van. Mindig voltak, akik hittek bennük. Ezt persze nem lehetett hozni napi nyolc órai munkával. Eleinte nem voltak meg a szükséges technológiai feltételeink. Hosszú évekig átlagosan napi 1618 órát dolgoztam a műhelyben, úgy, hogy nem volt hétvége és szabadság. A kiugrást az eredményezte számunkra, hogy '97 végére döntéskényszerhez érkeztünk. A körülményeink a gyártás méretében, felszereltségben, az infrastruktúrában egyaránt meghaladták már a létszámunkat. Választani kellett, vagy visszafejlesztjük a létszámot, és ki tudja, meddig maradunk a piacon, vagy elhatározunk egy nagy lépést, és bővítünk. Az utóbbi mellett döntöttünk. Pedig ez akkor óriási terhet rótt a társaságra, szinte erőn felüli beruházást kellett megvalósítanunk.

Bóbics Antal a hazai gazdaság gondjának a vállalkozások túlzott adminisztratív megterhelését és a szakképzés jelenlegi módját tartja, amely szerinte a tömegképzésre helyezi a hangsúlyt, figyelmen kívül hagyva a versenyszféra gyakorlati igényeit.

A sikerhez való viszonyáról így szól:

Nem vagyok nyilvánosságot kereső ember, és a termékeink is olyanok, amelyek beépítve más márkák neve alatt jelennek meg. A lakossági vásárlók nem nagyon ismerhetnek bennünket. Az elismerést az jelentette, hogy a szakmában az országon kívül már ismernek Nyugat-Európában, az USA-ban, Kanadában, Kínában. Meglepett és megörültem, amikor arról értesültem, hogy beválasztottak Az év zalai embere 10-es körébe. Fontos ez az elismerés, ami nem a személyes érdemem, hanem közös mindazokkal a munkatársakkal, akik naponta hozzájárulnak a fejlődésünkhöz.