A hagyományokhoz híven idén is odaítélik Az év zalai embere díjat, mely a Zala Megyei Önkormányzat, a Zaláért Egyesület és a Zalai Hírlap közös javaslatára született hét évvel ezelőtt. A kitüntetés ezúttal is az olvasóink szavazatai alapján találja meg arra érdemes gazdáját, aki az elmúlt esztendőben teljesítményével messze vitte Zala hírét. A zalaiaknak az internetes honlapon is lehetőségünk van voksolni. Az alábbiakban olvashatnak a kuratórium által javasolt 10 jelöltről, szavazataikat január 23-án éjfélig adhatják le itt a portálon.

Béres Katalin, a Göcseji Múzeum történész-muzeológusa
1960-ban született Zalaegerszegen, az Eötvös Loránd Tudományegyetem történelem - könyvtár - új- és legújabb-kori történeti muzeológia szakán szerzett diplomát. 1982 óta dolgozik a Göcseji Múzeumban. Tudományos érdeklődése elsősorban a 19 - 20. század helyi társadalom-, művelődés- és politikatörténetére irányul, publikációi egy része is e témakörökben született. Számos kiállítást rendezett, köztük az 1848-49-es forradalom és szabadságharc 150. évfordulóját köszöntőt, a 2003-as Deák-évre készült Becsület és kötelesség, valamint a 2006-ban nyílt Mindenki szem a láncban Így éltünk az ötvenes években címűt érzi legfontosabbnak. Az 1956-os forradalom és szabadságharc 50. évfordulója előtt tisztelgő tavalyi emlékév más feladatokat is tartogatott számára. Szerkesztésében jelent meg a Sívó évek alján Történetek az ötvenes évekből című visszaemlékezés gyűjtemény és a forradalom zalai fotóhagyatékát bemutató A legyőzött győz, az elesett él című album. Ő szervezte Az 1956-os forradalom és szabadságharc hatása a környező országokban című nemzetközi konferenciát. 2004-ben megkapta a Magyar Köztársaság Ezüst Érdemkeresztje kitüntetést és a Wellmann Imre díjat.
1982-ben kötött házasságot Kiss Gáborral, aki a megyei könyvtár igazgatója. Négy gyermeket nevelnek.

Birkner Zoltán, a Pannon Egyetem kanizsai telephelyének oktatási igazgatója
1971-ben született Kanizsán. Első, történelem-földrajz szakos tanári diplomáját a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetemen állították ki, amely mellé később egy közgazdasági oklevelet is begyűjtött. A nagykanizsai felsőoktatás irányítója jelenleg is tanul, Budapesten a Műszaki Egyetem PHD-s hallgatója, s ha minden a tervek szerint alakul, akkor az idén újabb bizonyítványt vehet kézbe. A kanizsai felsőoktatás szervezését 1999. óta látja el, előbb a Kanizsa Felsőoktatásáért Alapítvány, majd a Pannon Egyetem munkatársaként. Többek közt az ő munkáját dícséri, hogy a dél-zalai városban hosszú évtizedek után ismét van felsőoktatási intézmény, ráadásul pár év alatt 500 fősre duzzadt a hallgatói létszám.
Az oktatási igazgatót felesége és két lánya Emma (6) és Janka (1) várja odahaza. Ha éppen nem a nagykanizsai felsőoktatás ügyeivel foglalkozik, szívesen kosárlabdázik, teniszezik. Hobbijai közé tartozik az utazás is.

Bogdán Iván, a Hálózat az Integrációért Alapítvány titkára
Nagykanizsán született 1976-ban, 1990-ben került a megyeszékhelyre, s itt kezdte meg tanulmányait. A középiskola elvégzése és az érettségi után Sopronban tanult a Benedek Elek Pedagógiai Karon, ahol 2005-ben szerzett szociálpedagógus főiskolai diplomát, jelenleg pedig a Pécsi Tudományegyetem bölcsészkarán végzi az egyetemi kiegészítő szakot. 1998-tól 2002-ig a zalaegerszegi CKÖ képviselőjeként dolgozott, elsősorban cigány fiatalok számára szervezett programokat (nyári táboroztatást, utcai szociális gondozó-képzést, OKJ-s tanfolyamokat), illetve különböző pályázati források lehívásával foglalkozott. A civil szférában 2002-től, a Hálózat az Integrációért Alapítvány munkatársaként tevékenykedik, a szervezet fő profiljához híven továbbra is a hátrányos helyzetűek támogatására, oktatási és foglalkoztatási projektek lebonyolítására fókuszálva. Az alapítvány a közelmúltban roma közösségi házat hozott létre Zalaegerszegen, s pályázatai révén a célcsoport felzárkóztatásában is szép eredményeket ért el: 2005-ben 12 roma származású résztvevővel munkaerőpiaci referensek képzése indult, tavaly a gyesről, gyedről visszatérő nők szerezhettek általuk OKJ-s végzettséget, továbbá munkaerőközvetítőként többek elhelyezkedését is sikerült megoldania a szervezetnek. Bogdán Iván jelenleg is több, a szociális alapon rászorulókat segítő programot koordinál.

Dr. Bussay László, muraszemenyei háziorvos, nemzetközi hírű borász
1958. június 4-én született, és 1987 óra él Zala megyében, ahol 1988 óta foglalkozik szőlőtermesztéssel. Jelenleg háziorvosi teendőinek ellátása mellett a csörnyeföldi hegyen művel egy 5 és fél hektáros területet, aminek harmadán olasz-, harmadán rajnai rizlinget, a fennmaradó területen pedig javarészt szürkebarátot, traminit, illetve pinot noir-t és sárga muskotályt termel, kizárólagosan palackozásra. Boraival a hazai és nemzetközi versenyeken is kiváló eredményeket ért el, két éve a 2003-as évjáratú traminijével az Alpok-Adria Verseny Grand Champion Díját nyerte el, a 2004-es Esküvé nevű cuvée-jét pedig az angol Decanter nevű borászati szaklap szakírói beválasztották a világ tíz legjobb rizlingje közé. A legrangosabb hazai versenynek számító Pannon Bormustrán szinte valamennyi általa termelt bor szerepel a 20 legjobb fehér, 20 legjobb vörös, illetve 10 legjobb édes kategória élmezőnyében. Borai szinte valamennyi felső kategóriás budapesti szállodában és étteremben, így a Four Season-ben, a Hyatt-ben és a Gundelben is kapható.

Dr. Csidei Irén, a Zala Megyei Kórház főigazgatója
Acsádon, egy kis vasi faluban nevelkedett, s a Pécsi Orvostudományi Egyetemen szerzett diplomát. 1979-ben került Zalaegerszegre, ahol jóideig a kórház fül-orr-gégészetén gyógyított. 1994-től tölt be vezető szerepet a kórházi menedzsmentben, ş98-tól főigazgató. Irányítása alatt az egészségügyi intézmény kilábalt a csődközeli gazdasági helyzetből, s látványos fejlődésnek indult. A kórház a szigorodó feltételek között is tartja a szakmai nívót, a legkorszerűbb diagnosztikai módszerek, műtéti eljárások meghonosítására törekszenek. Mindezek eredményeként tavaly elnyerték az Év kórháza címet és az ország egyetlen egészségügyi intézményeként a Nemzeti Minőségi Díjat, amivel Európában is ismertté tették a zalai kórház nevét. Csidei Irén önmagát is folyamatosan képzi, tavaly szerzett újabb diplomát a SOTE egészségügyi szakmenedzser szakán. 2002-ben Alkotói Díjjal, tavaly pedig Szent Damján-díjjal ismerték el munkáját. Kiemelt, súlyponti kórház főigazgatójaként abban bízik, hogy a reform a betegek és az egészségügyben dolgozók számára is javuló feltételeket eredményez.
Teskándon él, szabadidejében legszívesebben utazna. Fia már felnőtt, Budapesten dolgozik.

Fischer György, Munkácsy-díjas szobrászművész
Siklóson látta meg a napvilágot, 1956-ban. A pécsi művészeti gimnázium után a képzőművészeti főiskolán folytatta tanulmányait, ahol Somogyi József volt a mestere. 1982-ben, Derkovits-ösztöndíjasként került Zalaegerszegre, ahol néhány év múltán jeletős szerepet vállalt az Ady Endre Művészeti Általános Iskola és Gimnázium megszervezésében, szakmai programjának kimunkálásában. Számos nemzetközi és hazai művésztelepen vett részt, alkotásait múzeumok, képtárak őrzik. Műveit közhelyektől mentes, egyéni plasztikai nyelvezet jellemzi, hangvétele egyszerre groteszk és mélyen emberi. Köztéri alkotásai közül a legismertebb tán az Országépítő című bronzszobor, ami civil összefogás eredményeként kerülhetett posztamensre 2002-ben Zalaegerszegen. Legfrissebb műve az 56-os emlékmű, amit Fűzvölgyön avattak fel tavaly.
Kisplasztikai munkásságát nemrég tárlat mutatta be Zalaegerszegen, közel ötven bronzfigurája kínált élményt a családi kiállításon, ahol a Képzőművészeti Egyetemet épp befejező Judit lánya és építészhallgató Bence fia is bemutatkozott.

Horváth Tihamér, a Kehida Termál és a Horváth-ÉP Kft ügyvezető igazgatója
Keszthelyen született 1951 novemberében. Általános iskolai tanulmányait Gyenesdiáson végezte, középiskolába a keszthelyi vajda János Gimnáziumba járt. Ezt követően kitanulta a csőszerelő szakmát, majd diplomát szerzett a Budapesti Műszaki Egyetemen. Szakmunkásként és oktatóként 1980-ig dolgozott, mellette - három mestervizsga letétele után - önálló kisvállalkozói tevékenységbe kezdett. 1985-ben társult testvérével, Sebestyénnel, akivel 1990-ben létrehozták a Horváth-ÉP, 1998-ban pedig megalapították a Kehida Termál Kft-t. Előbbi elsősorban közműépítéssel, utóbbi pedig gyógy-termál turizmussal foglalkozik. A két vállalkozás összesen mintegy négyszáz főt foglalkoztat. A kehidakustányi fürdőkomplexum az elmúlt évek alatt országos ismertségre tett szert, a fejlesztések pedig nem álltak meg, azok folyamatosak, az azokkal kapcsolatos elképzelések nagyszabásúak. Azt mondja, két vállalkozásával igyekszik Zala megye gazdaságát fejleszteni, e célt tűzi maga elé, amikor társadalmi funkcióit (a Zala Megyei Kereskedelmi Iparkamara alelnöke, a Zala Megyei Vállalkozás Fejelsztési Alapítvány elnöke, a Széchenyi-terv Gazdaságfejlesztő Társaság elnöke) ellátja. A Gyenesdiáson lakó Horváth Tihamér nős, három gyermek édesapja.

Miklós Nóra, világbajnok tekéző
2006-ban ért fel sportága csúcsára, hiszen a tekesportban annál nincs feljebb, minthogy valaki egyéni világbajnoki címet szerezzen.
A sportággal odahaza, Zalaszentmihályon ismerkedett meg, ahol édesapja volt az edző. Miklós Nóra már 15 évesen a ZTE-ZÁÉV TK-hoz igazolt, s hogy egy igazi őstehetségről van szó jelzi: a korosztályos válogatott tagja lett, klubjában pedig egyből a felnőtt csapatban számítottak játékára. Az ifjúsági világbajnokságokról egyszer sem tért haza üres kézzel (két bronz- és egy ezüstérem), majd a felnőttek között folytatta... Mármint az éremhalmozást: a felnőtt vb-ken eddig egy egyéni bronz-, majd páros és csapat ezüstérem lett a jutalma, egészen 2006-ig, amikor Szkopjében egyéni aranyérmet vehetett át. A Magyar Bowling és Tekeszövetség év női versenyzőjének választotta. Noha a nyáron elhagyta a ZTE kötelékét és az osztrák Oberpullendorf együtteséhez igazolt, de továbbra is Zalaegerszegen él és dolgozik, ugyanis munka mellett sportolva teljesít világszínvonalon.

Nádasi Tamás, az Aquaprofit Zrt ügyvezetője
Alapítója és elnöke is egyben az Aquaprofit Zrt-nek, mely cégcsoport többek között a zalai fürdők - Hévíz, Zalakaros, Zalaegerszeg, Bázakerettye - fejlesztésében is jelentős nagy vállalt. Nádasi Tamás 1957-ben született Zalaegerszegen. Villamos üzemmérnöki diplomáját 1978-ban szerezte a Pollack Mihály Műszaki Főiskolán, majd később 1991-ben elvégezte az Eurocontact Menedzserképzőt. Saját vállalkozását 1994-ben indította el, a kis cégből rövid idő alatt országos hálozatú részvénytársaságot alakított ki, sőt külföldi leányvállalatokat - Zágráb, Brüsszel, Líma - is létrehozott. A cég az elmúlt években olyan nagy projektekben vett részt, mint a hazai termálvízkészlet hasznosításáról szóló kutatás vagy a Nyugat-dunántúli régió termálturizmus fejlesztésének kidolgozása. Nádasi Tamásnak ugyan kevés szabadideje, ám ha teheti családi körben pihen. Felesége Zsuzsa, kozmetikusként dolgozik, 22 éves fia, Tamás jelenleg főiskolai hallgató. Az Aquaprofit vezetőjének több hobbija is van, megrögzötten gyűjti az ásvány- és gyógyvizeket. Szeret utazni, szívesen hallgat komolyzenét, de a jazz és a hard-rock sem áll tőle távol. Ha ideje engedi szívesen sakkozik, időnként igazolt játékosként húzza be a mattot.

Vancsura Miklós, a hévízi kórház volt gazdasági igazgatója
Vancsura Miklós, vízépítő mérnök és közgazdászként 1988-ban lett a hévízi kórház gazdasági igazgatója, majd 1995 májusától 2006 december 15-ig - indok nélküli váratlan elbocsátásáig - volt az intézmény főigazgatója.
Munkája benne van a Hévízi-tavat veszélyeztető bauxitbányászat megszüntetésében, a kórház működésének stabilizálásában, mindazon fejlesztésben, amelyek a fürdőgyógyászat hagyományaira alapozott intenzív folyamatként indultak el. Megújultak a történelmi épületek, nőtt a terápiás kapacitás eszközpark és létszám bővítéssel egyaránt. Kezdeményező szerepe van abban, hogy a gyógytó állami vagyonná vált, környezete is természetvédelmi területté lett nyilvánítva, a fürdőváros kincse a világörökség magyar várományosi listájára került. A másfél évtizedes fejlesztés nagy koronájaként indította a tófürdői épületek rekonstrukcióját.
Számos különféle szakmai szervezetek tagja, tisztségviselője. Címzetes egyetemi docens, jelenleg egészségügyi menedzsment szakon PhD doktori iskolát végez Pécsett. Felesége urológus és reumatológus szakorvos, négy gyermekük van.

A szavazás véget ért, az internetes voksolás végeredménye: