A megyei közgyűlés, a Zaláért Egyesület és a Zalai Hírlap idén is odaítélte Az év zalai embere kitüntető címet, mely idén 10. alkalommal  talált gazdára az Önök szavazatai alapján. A kitűntetés átadására 2010. január 29-én, a zalaegerszegi Hevesi Sándor Színházban, a megyenapi ünnepségen került sor, ahol további megyei elismeréseket is átadtak.

Az év zalai embere 10 jelöltjére két héten át lehetett szavazni, ez alatt összesen 6.961 voks érkezett honlapunkon, telefonon, sms-ben és a lapunk hasábjain megjelent szavazólapokon. A legtöbb voksot Kovács Gyula, porszombati erdész kapta, így ő vehette át az elismerést. A díjátadóról ide kattintva olvashat.

Jelöltek voltak még a 2009-es Az év zalai embere címre:

Farkas Tibor, a nagykanizsai Igricek együttes vezetője

Farkas Tibor zenész, a Kanizsai Kulturális Központ igazgatója 1964-ben született Zalaegerszegen. Az elsősorban gyermekdalairól ismert, 1986 óta zenélő Igricek Együttes alapító tagja. Arra a kérdésre, hogy miért kezdett el zenélni, visszakérdez: miért szereti az ember a palacsintát? Mint mondja, zeneszerető családban nőtt fel, otthonukban mindig szólt a zene, nagybátyja pedig a Flamingo zenekarral dolgozott együtt. Senki nem lepődött meg tehát, amikor barátaival megalakította az Igricek együttest, mi több, annak vezetőjévé vált.

A népszerű zenekar énekelt verseket és népdalfeldolgozásokat játszik, több jelentős szakmai sikert is elérve. A diósgyőri Kaláka Fesztivál fődíját 1997-ben ítélték oda a számukra, a budapesti Gyermekműsorok Fesztiválját pedig 2001-ben nyerték meg. Az együttes munkáját - így Farkas Tibor tevékenységét is - 1998-ban Zala Megye Önkormányzati Közgyűlése Közművelődési Nívódíjjal, egy évvel később pedig Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése Nagykanizsa Kultúrájáért kitüntetéssel ismerte el.

Farkas Tibor középiskolai tanulmányait Nagykanizsán végezte, majd a pécsi Janus Pannonius Tudományegyetemen szerzett 1987-ben magyar-népművelés szakos tanári diplomát. Ezt követően számos képzésen vett részt: romológiát, felnőttképzési szervező tanfolyamot, konfliktuskezelő tréninget végzett. Ahogy magáról fogalmaz, kiemelkedő kommunikációs és kapcsolatteremtő készség jellemző rá, valamint az, hogy mindig empátiával fordul a fiatalok, a romák és az egyéb hátrányos helyzetű csoportok felé, igyekezve segíteni őket a mindennapok során is. Hosszú ideig (1996. novemberétől) a kiskanizsai Móricz Zsigmond Művelődési Házat vezette, majd tavaly január elsejétől a Kanizsai Kulturális Központ igazgatói feladataival bízta meg a nagykanizsai közgyűlés, így 5 intézményegység szakmai irányításáért, tevékenységük összehangolásáért lett felelős.

Görög Veronika keszthelyi születésű atléta, ultrafutó

1981-ben született Keszthelyen. Egyetemistaként került el a városból, Budaörsön kapott végzettségének megfelelő állást. Gyakran látogat haza, szülővárosának hírnevét sportolóként, mint futó öregbíti.

Életének a városhoz kötődő első 18 esztendeje meghatározó lett a későbbiekben is számára. Sportsikerei kisdiákként az Egry József Általános Iskolában csíráztak, képességeit hamar felfedezték tanárai, ő pedig kamatoztatta a tehetségét. Jó tanuló, jó sportolóként sok mindent kipróbált, karatétól néptáncon át kézilabda, tenisz és triatlonig. Az atlétika, a futás lett az igazi sportja, amiért azóta is lelkesedik.

Kezdeti diáksikereként a 3000 méteres korosztályos OB 2. helyezett lett. Majd a Vajda János Gimnázium matematika tagozatos osztályában tanulva is részt vett több futóversenyen. Akkor lett ugyancsak korosztályos magyar válogatott 1500 méteren, hasonló rangú eredményeket ért el a matematika tantárgyi versenyeken is. Utóbbival összefüggésben döntött a pályaválasztást tekintve a programtervezői matematikus szakirány mellett, de a sport kíséri az életét mindmáig. A Szegedi Tudományegyetemem folytatva tanulmányait, az intézmény sportegyesületében már hosszabb távokon, főleg félmaratonokon indult, jelenleg pedig az ultrafutás világát kóstolgatja. Férjezett, Herceghalmon él, munkahelye Budaörsön van. Keszthelyhez való kötődése mindettől nem változott: kedvenc sportágában Szabó Béla keszthelyi ultrafutóval együtt dolgozik. Tavaly benne volt a 100 kilométeres VBEB női válogatottban, Sárváron 12 órás futással 117,7 kilométeren, és a Velence-tavi szupermaratonon 2. helyezett lett, 50 kilométeres országos bajnokságon 1. helyen szerepelt. Készül a Keszthelyi kilométerek idei rendezvényére, egyéni és csapatversenyben is tervezi indulását. Ugyancsak közeli programja lesz a Bécs-Pozsony-Budapest távon a keszthelyi női váltó csapatban való részvétele. A versenyeken mindig keszthelyiként szerepel.

Dr. Heinrich-Tamáska Orsolya régész

Dr. Heinrich-Tamáska Orsolyát (36) Vállus és Keszthely 6-8. századi temetői vonzották Zalába. A jelenleg a lipcsei egyetemen tanító és Hamburgban élő régészt ugyanis gyökerei Budapesthez kötik, ám szakdolgozati témája már a keszthelyi Balatoni Múzeumba vezérelte.

Érettségi után, 18 évesen először bébiszitterként próbált szerencsét Németországban, majd ott kezdte meg felsőfokú tanulmányait. Régészetet és történelmet tanult egyebek közt Berlinben majd Bécsben, tíz éve a doktori címet is megszerezte. Kapcsolata a Balatoni Múzeummal, valamit a fenékpusztai IV. századi római erőd feltárásával egy hároméves német-magyar kutatási kooperáció révén szilárdult meg. Ennek keretében summázták a fenékpusztai erőd feltárásának 125 éves ásatási eredményeit. A vállalkozás komplexitását jelzi, hogy a régészek mellett antropológusok és archeobotanikusok is közreműködtek az átfogó kép megalkotásában. Az eredményeket tavaly októberben nemzetközi konferencián összegezték, s ugyanakkor nyílt meg a Balatoni Múzeumban a Keszthely-Fenékpuszta az évezredek tükrében című kiállítás, aminek dr. Heinrich-Tamáska Orsolya a kurátora. A kiállítás május végéig Keszthelyen látható, majd a júliustól Németország két városában is bemutatják.

A zalai régészeti munkában szakmailag főként dr. Müller Róbert útmutatásait tartja szem előtt, a napi teendőkben pedig Straub Péter és Havasi Bálint segítségére támaszkodhat leginkább. A jó munkakapcsolatra a jövőben is alapozna, hiszen kiadás előtt áll a több évtizednyi kutatás eredményeit összefoglaló kötet, és Fenékpusztán is folytatni szeretnék a tavaly megkezdett ásatásokat. Távlati tervként azon is gondolkodnak, hogy miként lehetne Fenékpusztát régészeti parkként működtetni.

Dr. Heinrich-Tamáska Orsolya kettős állampolgár. Párja történelem és zene szakos tanár, de a családban mindenki a humán tudományokkal jár jegyben. Hobbija a versenykerékpározás, amit német férje kedveltetett meg vele. Természetesen a keszthelyi hegységet is többször átszelték már két keréken, annál is inkább, mivel lányuk szakmai útját követve két éve Orsolya szülei is Keszthelyre költöztek.

Dr. Kárász Péter főiskolai docens

Dr. Kárász Péternek tavaly novemberben az ELTE ünnepi szenátusi ülésén Sólyom László köztársasági elnök kitüntetéses doktori címet s aranygyűrűt adományozott. A 35 éves fiatalember ugyanis, a 20 tanulással töltött év alatt mindig mindenből ötös volt. Általános és középiskolai, érettségi bizonyítványában minden érdemjegye jeles, az egyetemi, majd doktori képzésben folytatott tanulmányait minden szemeszterben valamennyi tárgyból jelesre értékelték, kitüntetéses diplomával végzett, doktori szigorlataira, valamint értekezése védésére egyaránt summa cum laude minősítést kapott. Az ELTE-n huszonkilenc éve, 1981-ben akadt utoljára ilyen hallgató.

Kárász Péter Szolnokon látta meg a napvilágot, ám a család néhány hónap múlva Zalába költözött, előbb Bakra, majd Zalaegerszegre. Az általános iskolát a Petőfiben végezte, a Zrínyi-gimnáziumban érettségizett, ahol Csiszár Mária és Pálovics Róbert kalauzolta a matematika útvesztőiben. Az eminens diák önként lett maximalista, már gyerekként különösen lelkesítette minden megoldandó feladat, leküzdendő akadály. A zenével is gyerekkorában kötött szoros barátságot, az oboát választotta hangszerül. Végzős zrínyisként a Helikonon első díjat nyert produkciójával.

Tanulmányait az ELTE matematika-fizika- angol kétnyelvű tanár szakán folytatta. Nem véletlenül lett tanár, felvillanyozza az ismeretek átadásának élménye, izgalma. Pillanatnyilag az Óbudai Egyetem (korábbi nevén Budapesti Műszaki Főiskola) Neumann János Informatikai Karának docense, diszkrét matematikát, lineáris algebrát, operációkutatást tanít, s az optimumszámítási módszereknek is előadója. Egy internetes oldalon diákjai inkognitóban az alábbi módon írnak róla: Szerény, pedig volna mire arcolnia; Közel jár hozzá, hogy visszaadja a felsőoktatásba vetett hitemet; Aki mellette megbukik, azon nem lehet segíteni.

Három nyelvvizsgája van, hobbija a zene és a görkorcsolya.

Kiss Ernő színművész

Kiss Ernő, a zalaegerszegi Hevesi Sándor Színház társulatának tagja 1974-ben született. A Galambokról származó fiatalembert a kényszer sodorta a színművészet közelébe: a zalaegerszegi Kölcsey Ferenc Gimnázium diákját irodalomtanára vette rá, hogy csatlakozzon a Helyőrségi Klubban működő Studium Színház csapatához. A rábeszélés hatott, különösképpen, hogy ötös érdemjegye bánta volna, ha nem tesz eleget a kérésnek. Igaz, nem egészen önszántából jelentkezett az amatőr társulathoz, végül mégis örömét lelte a színpadi munkában és ez meghatározta jövőjét is. Az érettségit követően, 1992-ben jelentkezett a Halasi Imre igazgatta Hevesi Sándor Színház Nádasdy Kálmán Színészképző Stúdiójába, a felvételi vizsgán pedig bizalmat szavaztak neki a szakemberek, így a mesterség alapjait a Palásthy Bea színművésznő vezette osztályban sajátíthatta el, ahol Farkas Ignác színművésztől ugyancsak sok mindent elleshetett. A hároméves képzés aztán sok-sok munkával folytatódott tovább a színház falai között: a színészből 1999-ben lett színművész, ekkor kapta meg a főiskolai diplomával egyenértékű dokumentumot.

Sok emlékezetes produkcióban, komédiában és tragédiában, prózai és zenés szerepben egyaránt láthatta a közönség, ő volt a 7. esküdt a Tizenkét dühös emberben, Ficsúr a Liliomban, Gombacsik Az arany árában, Percsik a Hegedűs a háztetőnben. Játszott egyebek mellett az Alul semmi, a Tranzit című előadásban, ő formálta A Gézagyerek című darab címszerepét. 2000-ben közönségdíjat vehetett át, 2001-ben Soós Imre-díjjal ismerték el munkáját, 2004-ben a Forgács-gyűrűt szavazták meg számára, illetve ebben az évben kapta a Pécsi Országos Színházi Találkozón a legjobb harminc év alatti színésznek járó elismerést is. Az elmúlt évben tüntették ki Jászai Mari-díjjal.

Feleségével két gyermeket nevelnek, Bencét és Balázst.

Kovács Gyula pórszombati erdész

Kovács Gyula 1962-ben született. Pórszombaton él, erdész hivatása is ide köti. Már gyermekkorában édesapja révén bejárta és megismerte a Göcsej, Őrség, Hetés vidékeit, majd később erdészként tanúja volt az utolsó göcseji tanyák pusztulásának.

- Én még láttam azt a csodálatos világot - meséli. - Megismertem az ott élő embereket, akik maguk termelték kenyerüket, borukat, évszázadok tapasztalatát, hagyományait őrizve szervezték meg életüket. Szegények voltak, de kiegyensúlyozottak és szabadok.

Kovács Gyula az eleink által teremtett értékeket szeretné megmenteni, amikor már sok éve gyűjti a magyar kertek ősi gyümölcsfajtáit. Fákat, melyek termése ma már nem vásárolható a boltokban.

- Halálra vannak ítélve ezek a fajták, pedig pusztulásukkal hagyományaink, gasztronómiánk egy részét is elveszítjük - mondja ezzel kapcsolatban.

A faluja melletti Medes-hegyen fekvő birtokán közel ezer régi gyümölcsfajtával küzd a feledés ellen. Kezdetben még csak a környékről gyűjtötte az oltóvesszőket, de erőfeszítésének mára Kárpát-medencényi híre van.

- Az ország minden részéről, de a határokon túlról is kapok oltóvesszőket - mondta el, hozzátéve: a gyümölcsfák megőrzése mellett igyekszik lejegyezni az adott fajtához kötődő gasztronómiai hagyományokat, történeti vonatkozásokat, legendákat is. - Munkám során sok élmény ér, ezek adnak erőt, ha elfáradok. Kaptam oltóvesszőt Erdélyből, a Bolyai Farkas sírján álló almafáról, a múltkor pedig egy elhunyt idős ember hozzátartozója keresett meg: rokonának az volt a végakarata, hogy a kedvenc almafájáról küldjön oltógallyat Pórszombatra, hogy ez a fajta is fennmaradjon az utókornak. Jó lenne, ha mindnyájunkban ekkora lenne a felelősségérzet hogy a múlt értékei megmaradjanak hogy megmaradjunk.

Kulcsár István gyógypedagógus

- Senkit se eresszetek útjára úgy, hogy jobbá és boldogabbá ne tennétek- idézi Teréz anya gondolatát Kulcsár István, aki szerint a gyógypedagógusi munka értelmét a fenti mondatnál semmi sem fejezi ki jobban. 1951-ben született Nován, gyermekkora Lentiszombathelyhez köti. Pályáját 1972-ben tanítóként kezdte a lenti általános iskolában. A gyógypedagógiai főiskola elvégzése után munkája és élete is a nevelés-oktatás egyik legnehezebb területéről szól, hiszen 1980 óta dolgozik a lenti Móricz Zsigmond Egységes Gyógypedagógiai Intézményben, amelynek 1982-től igazgatója is.

Véleménye szerint a magyar oktatás utóbbi harminc éves történetét a folyamatos küzdelem jellemzi. Az általa vezetett intézményben - ahol a munkaidő 365 napból és 24 órából áll - mégis sikerült olyan szemléletet, olyan emberi kapcsolatrendszert kialakítani, ami sokat segített a gyermeken és családokon, s ami hitelesen jelenített meg, illetve közvetített értékeket. Munkatársaival együtt gyermeki sorsokat mentenek, néha kilátástalannak tűnő helyzetekben is.

Az utóbbi évek eredménye, hogy a gyógypedagógiai oktatás minden területén- a súlyosan, halmozottan fogyatékos gyermekek ellátásától kezdve a speciális szakiskolai képzésig - meg tudták teremteni a munka feltételeit, szervezeti kereteit. Az általa vezetett intézmény emellett egy gyermekotthont is magába foglal. Ennek feladata, hogy a családtagjaik nevelésére alkalmatlanná vagy méltatlanná vált szülők helyett gondoskodjanak a gyermekkor biztonságának megteremtéséről. Jelenleg több, mint ötven gyermek számára biztosítják mindezt, illetve törekednek arra, hogy segítsék megtalálni a családhoz visszavezető utat.

A társadalom többsége közvetlenül nem találkozik szolgáltatásaikkal, tevékenységükkel. Kulcsár István mégis a legfontosabb társadalmi kérdésnek érzi, hogy őszintén és hitelesen elismerik-e azok munkáját, akik felvállalják a legnehezebb élethelyzetben lévők segítését.

Péntek Imre irodalmi lapszerkesztő, József Attila-díjas költő

Péntek Imre Lentiben született 1942-ben. Egyetemi tanulmányait Budapesten az ELTÉ-n végezte magyar-filozófia szakon, itt került a Kilencek költői csoportba, mely 1969-ben jelentette meg az Elérhetetlen föld című antológiát, Nagy László előszavával. A legendás költőgenerációról idén, a negyvenedik évfordulón film készült, újra megjelent az akkori kötet, s egy új válogatás is napvilágot látott. A Kilencek tagjai Bethlen-díjat is kaptak. Péntek Imre országszerte közismert irodalomszervezői tevékenységéről, több folyóiratot szerkesztett. 2003-ban tért vissza Zala megyébe, s lett a Pannon Tükör című kulturális folyóirat főszerkesztője. A József Attila-díjas költő elődje, Pék Pál megkezdett munkáját folytatta, amikor kitágította az irodalmi horizontot, s nemcsak Zala megye termését, de a Balaton-felvidék és a Muravidék, mint tágabb értelemben vett Zala tehetségeinek is publikációs lehetőséget adott. Péntek Imre képzőművészeti kötődését mutatja, hogy a lapban saját írásaival is hiánypótló tevékenységet folytat, hiszen a térség és a Dunántúl képzőművészei itt kaphatnak értékes visszajelzést munkásságukról. Tavaly az 1000 éves Zala megye tiszteletére ünnepi számot jelentetett meg a Pannon Tükör, melyben itt élő illetve elszármazott művészek szóltak a zalai szellemi hagyományról. Péntek Imre legfontosabb missziója, hogy visszaállítsa az elveszett zalai kulturális identitást. Jelenleg vezetője a Pannon Írók Társaságának.

2009 tavaszán az Ünnepi Könyvhét keretében Veszprémben rendezték meg a költészetét elemző szimpóziumot. A lapszerkesztő 1995-ben a Tiszti Kereszt (Polgári Tagozat), majd 2007-ben a Magyar Köztársaság Középkeresztje kitüntetést kapta. Utóbbi kötetei: Kényszer & Képzetek, Vi(g)aszkeresdés, Félrebeszéd. Idén új kötet megjelentetését tervezi, valamint új antológiát szerkeszt a zalai lírai termésből.

Takács László, a ZTK-FMVas férfi tekeklub elnöke

Takács László évek óta aktív szerepet tölt be a hazai tekesportban, illetve megyei szinten más sportág mellett is.

A mikolci Nehézipari Műszaki Egyetemen 1978-ban szerzett okleveles gépészmérnöki diplomát, aztán a Tungsram Rt. zalaegerszegi gyáregységében feljesztőmérnökként dolgozott, később a Zalagép Kft. fejlesztési osztályvezetője lett. 1995 óta a csesztregi Femat Hungária Kft. ügyvezetője, a helyi futballklub elnöke, de elsősorban a tekesportban végzett aktív szerepvállalása révén ismert. Tekézőként 1978 és 2003 között NB I-es szintig jutott. A Tungsram tekeszakosztályának megszűnése után a Zalaegerszegi Teke Klubot megalakítva lépett csapatával egyre feljebb a ranglétrán. Öt éve, az immár ZTK-FMVas néven ismert férfi együttes feljutott az élvonalba, s rögtön ezt követően a nemzetközi porondra is kilépett.

Takács Lászlónak nagy szerep jutott abban, hogy stabil és egységes férfi csapatot kovácsoltak össze Zalaegerszegen, amely azóta négyszer nyerte meg az Európa Kupát, illetve 2008-ban a legjobbnak bizonyult a Bajnokok Ligájában is. Tavaly a Bajnokok Ligájában bronzérmes lett a ZTK, a hazai Szuper Ligában pedig a legvégsőkig harcban állt az együttes a bajnoki címért, s végül ezüstérmet szerzett.

A ZTK továbbra is a rendkívül eredményes magyar tekesport egyik legbiztosabb bázisa, válogatott játékosokkal és számos helyi nevelésű fiatal tehetséggel. A csapat most is jó eséllyel pályázik a bajnoki aranyra, Takács Lászlónak pedig döntő szerepe van abban, hogy ezen sikerek mögött a háttér biztosított. Emellett számos társadalmi funkciót is ellát: a Zala Megyei Kerkeskedelmi és Iparkamara alelnöke, a Magyar Bowling és Teke Szövetség Teke Alszövetségének alelnöke is.

Völgyi Péter, a zalaegerszegi kosárcsapat vezetőedzője

Völgyi Péter, a Zalakerámia-ZTE KK élvonalbeli kosárlabda csapatának vezetőedzője Zalaegerszegen született 1973-ban, és az atlétika révén került kapcsolatba a sporttal. Aztán az atlétikai pályán figyelt fel rá Farkas Sándor, a zalai kosarasok edzője és csábította át a palánkok világába.

Völgyi Péter a különböző korosztályos válogatottakban több, mint százszor lépett pályára, 1990-ben egy alkalommal az NB I-ben is bemutatkozott a ZTE színeiben, de egy balesetben eltörött a lába és csak másfél év kihagyás után kezdhette újra a játékot. A pécsi tanárképző főiskolára nyert felvételt, így a baranyai városba igazolt a PVSK csapatához, ahol egy esztendőt eltöltött az élvonalban, de már ekkor, 20 évesen elkezdett gyerekcsapatoknál edzősködni. Később a pécsiek felnőtt együttesénél volt másodedző, majd vezetőedzőként az élvonalban is bemutatkozott a kispadon. 2008-nyarán, anyaegyesülete hívására tért haza.

A Zalakerámia-ZTE KK csapata Völgyi Péter irányításával 2009-ben tizenkét esztendő után szerzett újra érmet a bajnokságban, amikor a dobogó harmadik fokára állhatott fel a kék-fehér alakulat. Ezzel egyidőben a csapat szurkolói is mind nagyobb számban jártak ki a mérkőzésekre és újra egyre népszerűbbé vált a sportág a városban.

A most zajló bajnokságban az egerszegiek toronymagasan állnak az élen, és az első 13 fordulót, vagyis az alapszakasz első körét veretlenül zárták. Az eredményesség mellett egyre látványosabb kosárlabdát is játszanak az egerszegiek. A háromszoros bajnok ZTE KK szurkolói napjainkban mind többet álmodozhatnak a negyedik aranyról... Völgyi Péter viszont a sikerek mellett is óvatosságra int, hiszen a bajnokságból még nagyon fontos szakaszok vannak hátra, azonban már most borítékolható, hogy a ZTE KK nagyon előkelő helyről kezdheti majd meg a rájátszást.